Azonnali Fizetési Rendszer 2.0

Elért eredmények, következő lépések, avagy közérthetően az azonnali fizetési rendszerről

Az AFR 2.0 az azonnali fizetési rendszer ökoszisztémájának továbbfejlesztését, a ráépülő szolgáltatások lehetőségét jelenti. A rendszer több szakaszban indul, 2023. szeptember 1-én az AFR-re épülő 5 másodpercen belül megvalósuló belföldi utalások értékhatára 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedett.  A következő mérföldkő 2024. február 1., amellett, hogy előírja a szolgáltaóknak, hogy biztosítsák a fizetési kérelmek fogadását, számos előírásnak kell megfelelni az egységes adatbeviteli módok kapcsán: QR kód, deeplink NFC olvasási képesség. Piaci találgatások szerint a határidő kitolása várható. 

Az átállás nem csupán időigényes, hanem rendkívül komplex is lehet mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a Giro, mind a kereskedelmi bankok számára. Az informatikai rendszerek fejlesztése, az azonnali fizetéseket feldolgozó központi infrastruktúra működési és technikai részletei, az új szabványoknak való megfelelés és azok bevezetése mind olyan kihívásokat rejt magában, amelyeket nem egyszerű hatékonyan kezelni.  

Az AFR 2.0 bevezetése korszakalkotó lépés lehet a digitális fizetések terén Magyarországon. Cikksorozatunkban részletesen feltárjuk, hogy mit is jelent a magyar lakosságnak ennek a rendszernek a megújítása, hogyan befolyásolják ezek az újítások mindennapi életünket, és milyen kihívásokkal kell szembenéznie mind a pénzintézeteknek, mind a felhasználóknak.  

Mi az az Azonnali Fizetési Rendszer? 

Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) egy olyan pénzügyi tranzakciós rendszer, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy azonnali átutalásokat hajtsanak végre belföldön, az év minden napján, a nap 24 órájában. A tranzakciók gyorsan, akár néhány másodpercen belül megtörténhetnek, ami jelentős előrelépést jelent a hagyományos banki átutalásokhoz képest, amelyek akár több napot is igénybe vehetnek. Ezáltal a tranzakciók kezdeményezése is egyszerűbbé vált. 

Ezenkívül az AFR lehetővé tette az utalások egyszerűbb indítását, akár a címzett mobiltelefonszámának, e-mail címének, vagy adóazonosítójának megadásával is (úgynevezett másodlagos számlaazonosítók), amennyiben a célszámla tulajdonosa ezeket a másodlagos számlaazonosítókat hozzárendelte a számlaszámához a bankjánál. 

Mi a célja az AFR2.0-nak? 

Az AFR 2.0 a meglévő Azonnali Fizetési Rendszer továbbfejlesztett változata, amelynek célja, hogy bővítse a rendszer funkcióit, emelje a tranzakciók hatékonyságát és jobban megfeleljen a felhasználók igényeinek. 

Miben lesz más, mint az AFR? 

Az AFR 2.0 több fontos változást hoz az azonnali utalások terén Magyarországon.  

A tranzakciók értékhatárának növelése 

Első lépéseként 2023. szeptember 1-jétől az elektronikus úton indított egyedi belföldi utalások felső értékhatára 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedett. 

Kötelező fizetési kérelem fogadása 

Az új rendszerben minden banknak kötelező lesz a fizetési kérelmek fogadása. A fizetési kérelem egy olyan digitális fizetési megoldás, amely lehetővé teszi, hogy elektronikusan küldjünk egy fizetési kérelmet egy másik félnek. Ilyen fizetési kérelmet tud küldeni jogi személy (akár egy kereskedő) egy másik jogi személynek, vagy akár magánember magánembernek. Ez a kérelem tartalmazza az összes szükséges információt a másik félnek az utalás indításához, például az összeget, a számlaszámot, a kedvezményezett nevét, fizetési határidőt és további fizetési részleteket. 

A kötelező Fizetési kérelem fogadása új lehetőséget biztosít a pénzügyi tranzakciók széles spektrumában, legyen szó hétköznapi vásárlásról vagy alkalomszerű nagyobb összegű tranzakciókról (pl. személygépjármű adás-vétele), vagy üzleti partnerek egymás közötti elszámolásáról. 

Azaz egyszerűen megfordítja a fizetések szokásos sémáját, nem a fizető fél indítja a pénz küldését, hanem az eladó “kéri el” az áru vagy szolgáltatás ellenértékét és a fizető fél ezt a kérést egyszerűen jóváhagyja.  

Fontos kiemelni, hogy a törvényi előírás csak azt írja elő a bankok részére, hogy ilyen fizetési kérelem bármely magyar fizetési számlára be tudjon érkezni és a fizető fél jóvá tudja hagyni azt.  

Határidő: 2024. február 1. 

Egységes és kötelező QR-kód szabvány, valamint NFC és Deeplink bevezetése. 

A legjelentősebb változás az egységes adatbeviteli megoldás (EAM) bevezetése lesz, amely lehetővé teszi a QR-kód, Deeplink, és NFC alapú fizetések alkalmazását, így szélesíti az AFR-re épülő átutalási lehetőségeket és az arra épülő új fizetési megoldásokat. Ez azt is jelenti, hogy az átutalás egy új típusú fizetési mód alapjává tud válni. De hogyan is szolgálják ki ezt a fentebb említett fizetési típusok? 

QR-kód alapú fizetések: A QR-kódok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy gyorsan és egyszerűen végrehajtsák az átutalásokat. A QR kódot a meghatározott szabványok alapján generálja egy úgy nevezett aggregátor, amit a kereskedő megjelenít, amely beolvasásával az összes szükséges tranzakciós adat automatikusan kitöltődik, ami jelentősen csökkenti az adatbeviteli hibák esélyét és gyorsítja, egyszerűsíti a fizetési folyamatot. A QR-kód szabvány megújul, központilag hitelesített, biztonsági elemmel ellátott sztenderddé válik, amit minden banknak kötelező lesz tudni olvasni, kezelni mobilapplikációja segítségével. 

NFC alapú fizetések: Az NFC (Near Field Communication) technológia segítségével a fizetések érintésmentesen, gyorsan és biztonságosan végezhetők el, bankkártyás fizetéskor már a mindennapunk része. Ezt eddig úgy ismerhettük, hogy az erre képes bankkártyánkkal, vagy az erre képes telefonunkon ApplePay, GooglePay tárcába mentett kártyánkkal fizettünk odatartva a készüléket a terminálhoz.  
AFR 2.0 esetén lehetőségünk lesz ugyanilyen alapon utalást indítani. A kereskedő erre alkalmas pénztárgépén vagy POS terminálján megjelenik az AFR-re épülő utalási kérés (fizetési kérelem), a vásárló pedig a telefonját ehhez közel érintve tudja majd az utalást jóváhagyni és a vásárlás ellenösszegét gyorsan kiegyenlíteni. A háttérben a fizetési kérelem a vásárló mobilbank applikációját hívja meg, hasonlóan lehet majd jóváhagyni a tranzakciókat, mint ma egy internetes kártyás fizetés esetében. Ez a fejlesztés nem csak kereskedői oldalon jelent kihívást, de vásárlói oldalon is meg kell ismerkedni és meg kell tanulni ezt az új típusú folyamatot. 
   

Deeplink alapú fizetések:  

A Deeplink tulajdonképpen egy olyan, a kereskedő által megjelenített link, amelyre rákattintva a vásárlót automatikusan átirányítják a funkció kezelésére alkalmas mobilbanki applikációjába. Itt már csak az előzetesen feltöltött tranzakciós adatok jóváhagyására van szükség. Ezzel a megoldással az online térben is egy új fajta fizetési lehetőség széleskörű elterjedésére valósulhat meg. 

A Deeplinken és az NFC-n alapuló szabványosított adatbeviteli módok is rendeletben rögzítettek. 

Várható határidő: 2024. szeptember 1. 

Kötelező visszajelzés a tranzakció eredményéről 

Az eddigi negatív (sikertelen) üzenetek mellett kötelező lesz a sikeres fizetési műveletekről is visszajelzést adni, amely így biztosítja, hogy a felhasználók valós időben tájékozódhassanak a tranzakció sikerességéről, kereskedői és vásárlói oldalon egyaránt. 

Várható határidő: 2024. szeptember 1. 

Új arculati kézikönyv 

Részletes arculati szabályrendszert hoznak létre az AFR-re épülő fizetési megoldás egyszerű azonosítása és egységes kommunikációja érdekében. 

Az arculati kézikönyv legfőbb célja, hogy az ügyfelek tudatosságát növelje az azonnali fizetéshez kapcsolódó fizetési megoldások esetében. Olyan standardizált arculati elemeket, logókat vezetnek be, melyeket kötelező lesz használni azokon a helyeken, ahol azonnali fizetési tranzakciókkal is lehet fizetni.  

Várható határidő: 2024. szeptember 1. 

Chargeback és központi csalásmegelőző megoldás 

A visszatérítési (chargeback) szolgáltatást a piaci igényekre reagálva tervezik előírni, ám egyelőre ennek még csak a főbb elemeit határozták meg. 

Mindemellett az azonnali tranzakciók biztonságát növelnék egy központi csalásmegelőző megoldás bevezetésével, de ez egyelőre még csak a tervező asztalon fekszik; akár 1-2 év is eltelhet, mire egy ilyen csalásmegelőző megoldás elkészül.  

Mit jelent az AFR 2.0 a felhasználók számára? 

A felhasználók számára ezek a változások a következőket jelentik: 

• A tranzakciók értékhatárának növelése: nagyobb összegű tranzakciók gyors és egyszerű lebonyolításának lehetőségét, amely kiterjeszti az azonnali átutalások alkalmazhatóságát 

• Kötelező fizetési kérelem indítás és fogadása: nagyobb rugalmasságot és kényelmet élvezhetnek a fizetési kérelmek kezelésében a felhasználók. Például egy jármű vásárlása esetén az eladónak lehetősége lesz a vételárat a vevőtől közvetlenül elkérni egy fizetési kérelem küldésével, amit, ha így a vevő elfogad és teljesít, 20 millió forint értékhatárig ingyen, tranzakciós díjak nélkül megtehet. A bankoknak ezt a lehetőséget kell biztosítaniuk minden ügyfelük számára. 

• Egységes és kötelező QR-kód szabvány, valamint NFC és Deeplink bevezetése: többféle módon kezdeményezhetnek fizetéseket, beleértve a modern és kényelmes technológiákat, ezáltal egy újabb fizetési megoldás jelenik/jelenhet meg a piacon. 

• Kötelező visszajelzés a tranzakció eredményéről: jobban ellenőrizhetik pénzügyeiket, mivel azonnali visszajelzést kapnak a tranzakciók sikerességéről. 

• Új arculati kézikönyv: tudni fogják, hogy hol lehet AFR 2.0 fizetési módokkal fizetni. 

• Chargeback és központi csalásmegelőző megoldás: a visszaélések kiszűrésére, illetve az esetlegesen megtörtént csalások visszatérítésére dolgoznak ki egy megoldást, rendszert, de ennek részletei még nem ismertek. 

Mit jelent ez a felhasználók számára a gyakorlatban? 

Egy igen fontos változás, hogy az AFR 2.0 indulását követően a fizetési kérelemmel indított tranzakciók garantáltan költségmentesek lesznek. 

Vannak olyan kereskedők, akik már próbálkoznak újfajta fizetési lehetőségek biztosításával. Egy budapesti konditerem például úgy oldotta meg a 2021. január elsejétől bevezetett kötelező elektronikus fizetés biztosítását, hogy a Simple applikációban egy QR kódot generál az ügyfélnek, aki belépve a saját Simple applikációjába beolvassa ezt a kódot és kártyás fizetést kezdeményez. Ez a fajta fizetési mód a továbbiakban valószínűleg az új egységesített QR kód alapon fog működni. 

Tulajdonképpen a QR és a Deeplink fizetések kizárólag azt segítik, hogy az utalás adatait legenerálja előre az ügyfélnek és ezzel könnyíti meg a fizetési folyamatot, kizárva az amúgy sokszor jelentős tranzakciós költséggel és jutalékokkal terhelt kártyás fizetést. 

Az egyik leghasznosabb, de mégis mostoha fejlesztés, azaz a másodlagos számlaazonosítók 

Az Azonnali Fizetési Rendszer 2020. március 2-ai indulása óta bő 3,5 év telt el, azonban még mindig kevesen ismerik a másodlagos számlaazonosító fogalmát, és talán még kevesebben vannak, akik ezeket rendszeresen használják is. Ezek az azonosítók jelenleg: e-mail cím, telefonszám (külföldi is) és adóazonosító vagy jogi személy esetében adószám lehet. Tehát amikor pénzt szeretnénk küldeni valakinek, nem kell elkérni, kimásolni, a hosszú számlaszámot, elég ismerni és megadni az illető telefonszámát vagy e-mail címét.  

Várakozások 

Összességében az AFR 2.0 modernizálja és bővíti az azonnali fizetési és utalási lehetőségeket, elősegítve a digitális gazdaság fejlődését. Az AFR 2.0 bevezetése a várakozások szerint tovább fogja csökkenteni a készpénzforgalmat és a csekkes befizetéseket, mivel a rendszer díjmentes lesz a végfelhasználók számára, és gyakorlatilag bárki ügyfelévé válhat, aki rendelkezik okostelefonnal. Mindezek az újítások jelentősen bővítik az átutalási lehetőségeket, megkönnyítik a felhasználók számára a gyors és hatékony fizetéseket, és hozzájárulnak a digitális fizetési rendszerek további fejlődéséhez Magyarországon. 

Az újításokkal járó kihívások 

Mint minden újítás bevezetése, úgy az AFR 2.0 is számos kihívást jelent minden érintett számára.  
 
Annak érdekében, hogy az AFR 2.0 beválthassa a hozzáfűzött reményeket, miszerint visszaszorítsa a készpénzhasználatot, és akár a bankkártyás fizetés alternatívája lehessen, a fogyasztók és a kereskedők számára is ismertté és vonzóvá kell tenni az új rendszer által kínált lehetőségeket.  

Az AFR 2020-as bevezetését követően azzal kellett szembesülnünk, hogy a felhasználók megszokták és megszerették az azonnali átutalást. Kérdéses, hogy az új fizetési kérelem és a QR kód alapú fizetés használata milyen ütemben tud elterjedni. A kereskedők számára is meg kell találni azt a motivációt, amiért a hagyományos készpénz és bankkártya mellett az új fizetési megoldásokat is elérhetővé teszik. Széleskörű elfogadóhelyi hálózat nélkül nem lehet nagy sikereket várni.  

Az utóbbi hónapok nagy kihívása a pénzintézetek és az MNB számára egyaránt a bankkártyás és internetes csalások megszaporodása. Az Azonnali Fizetési Rendszer keretében végrehajtott tranzakciókra is hasonló kihívások várnak. A bankkártyás csalások megelőzésére már elterjedt Fraud monitoring technológiák, folyamatok szolgálnak. Hasonló megelőzési rendszerre lenne szükség az AFR tranzakciók esetében is.
Arra az esetre, ha már megtörtént a baj, a bankkártyás visszatérítési eljáráshoz hasonló megoldást terveznek kialakítani. 

Az egyik legfőbb feladat tehát az edukáció. Edukálni kell annak érdekében, hogy a felhasználók merjenek élni az új megoldásokkal, a kereskedők pedig nyitottá váljanak az új megoldások elfogadására. 

Érdemes velünk maradni, ugyanis cikksorozatunk következő részében mélyebben foglalkozunk ezzel a témával is, illetve az AFR 2.0 rendszer technológia hátterével. Szakmai cikkünket először a RowanHill Digital Hírlevél olvasói ismerhetik meg. Amennyiben még nem tagja közösségünknek iratkozzon fel ide kattintva, hogy biztosan megkapja a hírlevelünket.